Csalni: elcsalni, kicsalni, lecsalni, megcsalni.
Megcsalni: akit, aki és akivel.
Én mindig a harmadik kategóriába kerülök. Eleinte bűntudattal járt, az első kategória tagja miatt, de aztán talán belejöttem. A folyamat elég rövid és egyszerű volt: először észrevettem, hogy már nincs bűntudatom, aztán akart lenni bűntudatom amiatt, hogy nincs, de ez az érzés hamar eltűnt. És akkor jöhetett az, hogy én, a harmadik kategória tagja, jól érzem magam, ilyen egyszerűen. Ez divat: érezzük jól magunkat bármi áron. A divatot természetesen nem kötelező követni, viszont a körülményekhez alkalmazkodni kell. Alkalmazkodom és jól érzem magam, legalábbis a látszat szerint. Alkalmazkodom, nem asszimilálódom. Legalábbis a látszat szerint.
Megcsalni: a divat szerint mindenki csinálta, legalább egyszer.
Na, ezért örülök, hogy a divathoz nem kell alkalmazkodni. Ez a része olyan nekem, mint egy izgalmas, új ruha-költeményhez tartozó eszméletlenül ronda cipő: hiába divat, nem kell, elég a ruha.
Persze, körülmények. Ezek kis mocskok, minden helyzetbe odaférkőznek, és teljesen felfordítják a dolgok menetét. Megfordírják, kifordítják.
Bogyó (mert igen, a lelke mélyén Bogyó) már nem keres nevet. Alkalmazkodik. Nem mindenhez, csak amihez úgy érzi, most kell. Néha ugrik, persze még nem magasról.
