2010. október 14., csütörtök

derülgetődünk

biza, s az élmények, a pozitív élmények gyűlnek.
s szeretem, hogy becézgetnek, s megölelnek, s odabújhatok valakinek a nyakához, különösen egy ilyen biztonságos nyakhoz.
s olyan ez, hogy még magamnak se beszélek róla, mert kicsit izgulok, új ez minden szempontból.
s így.
s nem tudjuk merre, vagy hogyan.
de aztán kiderül a folytatás is.
s ha nem, hát az se baj.
talán.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése