Az ember ugye szeretne különleges lenni. Egyedi.
És az ember azt hiszi, olyan névvel nem lehet különleges, ami más emberek keresztlevelében is szerepel.
Ezért az ember kapaszkodik különlegesnek hitt becenevébe, mert szinte vele együtt született ez a becenév, ezért kézenfekvő.
De aztán az ember megbizonyosodik róla, hogy az a közhely, miszerint mindenki a maga nemében különleges, pontosan azért közhely, mert igaz.
És az ember arról is teljesen megbizonyosodik, hogy az úgynevezett "maga nemét" csak úgy találja meg, hogyha őszinte magához.
És az ember arra is rájön, hogy a legelső dolog, amiben őszintének kell lenie önmagához, az a saját identitása, amihez alapvető információként hozzátartoik a neve.
Az ember ezt a nevet majdnem 21 éve, mióta be tud mutatkozni, letagadja.
Ez a ember ugyebár én vagyok, Tímea. Van egy becenevem is, de ez csak becenév, nem identitás-alap.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése